Jubilarno shodišće u Koljnofu k Črnoj Madoni
U Koljnofu je danas bilo jubilarno 5. hrvatsko shodišće k Črnoj Madoni. Svetu mašu u hodočasnoj crikvi na rubu sela je služio Marko Anijan Mogyorósi, peljač hrvatske sekcije jurske biškupije i sin sela. Došlo je oko 350 vjernikov.
Farski savjet dugo nije znao, je li ćedu zbog koronavirusne pandemije moć prirediti shodišće, je rekla Ingrid Klemenčić od farskoga savjeta. Stoprv poetkom junija da pala odluka, da ćedu prirediti shodišće. Za ljude ki se boju virusa, su razglasali mašu na zvana, tako da su svi mogli pratiti mašu – i oni, ki nisu bili u crikvi, tako Ingrid Klemenčić. Došlo je čuda vjernikov – pred svim iz domaćega sela i iz Kemlje, Bizonje i Staroga Grada. Koljnofci da zbog nesigurne situacije zbog pandemije nisu pozvali stranske grupe, da bi oblikovale mašu, ovo su obavili koljnofski tamburaši, tako Ingrid Klemenčić.
Pri maši su i svečevali imenovanje farnika Antona Nemetha za kanonika. Koljnofska Črna Madona je kopija lovretanske Madone. 2017. su svečevali 245. obljetnicu posvećenja crikve.
ORF Hrvati
Spominak na zarobljene Židove u Koljnofu
U Koljnofu su subotu otkrili spomentablu za Židove, ki su kot zarobljeni djelači prema koncu Drugoga svitskoga boja morali kopati šance i grabe za Jugoistočni nasip. Prilikom 75. obljetnice ovoga dogodjaja i na inicijativu koljnofskih svidokov vrimena je općina Koljnof dala postaviti dvojezičnu tablu.
Pred 75-imi ljeti, u novembru 1944. ljeta, su ugarski fašisti deportirali Židove iz Pešte u zapadnu Ugarsku i u Gau Niederdonau. Muži i žene su po danu morali djelati pri izgradnji takozvanoga Jugoistočnoga nasipa – Südostwalla. Smješćeni su bili u škadnji seoskih ljudi.
Na privatnom zemljišću za takovim škadnjom stoji sada hrvatsko-ugarska spomentabla, povida Franjo Grubić, načelnik Koljnofa.
Na granici med Ugarskom i Nimškim rajhom su ončas gradili sistem šancov i utvrdov, kimi su nacionalsocijalisti kanili zustaviti Črljenu armiju. Životne prilike ovih zarobljenih Židovov, ke su u mukotrpni marši gonili iz Pešte u okolicu Šoprona, su bile zvanaredno teške. Oko 600 židovskih muži i žen je bilo internirano u Koljnofu. Smješćeni su bili u škadnji seoskih ljudi.
Kasni spominak na bolno poglavlje povijesti
Tri koljnofski svidoki vrimena su još živi. Dugo vrime se o židovski zarobljeni djelači i njevoj teškoj sudbini nije čuda povidalo, veli načelnik Franjo Grubić. On pretpostavlja zbog toga, kad su neki Koljnofci sudjelivali s ugarskimi fašisti. Stoprv po njevoj smrti u zadnji desetljeći se o tom malo već govori. Spomenmjesto neka tomu doprinese, da ljudi budu znali za ov dogodjaj.
Grubić se sam spominja, da je na sinokoši, kade se je igrao kot dite, bila skopana prilično 20 krat 20 metrov velika jama, ka je bila predvidjena kot masovni grob za ove zarobljene Židove. Do toga pravoda nije došlo. Poznato je zvana toga, da je jedan od škadnjov, u kom su bili zaprti Židovi, važgan. Ali o okolnosti toga dogodjaja da je različnih verzijov, ovako Grubić.
Zarobljene židovske djelače su nacionalsocijalisti još pred dolaskom Črljene armije kanili otprimiti u logore u Nimškom rajhu. Koliko ljudi je umoreno ili poginulo pri ovi smrtonosni marši, se danas ne more reći, niti se zna kolikimi su preživili.
ORF Hrvati
A csodatevő Fekete Madonna és a Nádasdy-leány legendája – kegytemplom Kópházán
Nádasdy Ferenc országbíró betegeskedő leánya sokat járt egy kis kápolnába, ahol a Fekete Madonna szobra állt. Itt fogadalmat tett, ha felgyógyul, Istennek adja életét. Bár csodával határos módon felgyógyult, fogadalmát mégis meg kellett szegnie. Menyegzőjén egy villám csapott le rá, azon nyomban szörnyet is halt. Hogy ennek a közel 400 éves legendának volt-e valóságalapja, ki tudja. Mindenesetre a kis kápolna helyén ma áll egy templom, benne pedig a Fekete Madonna. Az ország egyetlen loreto-i Fekete Madonna búcsújáró kegytemploma ez, a Sopron közelségében fekvő Kópházán.
A Fekete Madonna és a Szent Ház legenda
A Fekete Madonna (a Loretói Boldogasszony) tisztelete a keresztes háborúk idejében gyökerezik, számos magyar vonatkozása is van.
A Szent Házat, Szűz Mária názáreti házát (ahol az angyal Máriának bejelentette, hogy gyermeket fogan) a Szentföldet elfoglaló és a keresztény szent helyeket pusztító törökök elől angyalok menekítették ki, 1291-ben. Ekkor esett el a keresztes lovagok utolsó erőssége és veszett el végleg a Szentföld.
Így került Szűz Mária názáreti háza és a Fekete Madonna először Dalmáciába, amely akkor a Magyar Királyság része volt. Úgy mondják, ez lehet a gyökere annak, hogy a Szent Ház és a Loretói Boldogasszony tisztelete különösen közel áll hozzánk, és persze a horvátokhoz is.
A Szent Ház innen néhány év múlva átkerült az Adriai-tenger túlsó partjára, Itáliába, egy babérligetbe (ez a hely névadója: babér – lauretum), a mai Loretoba, a pápai állam biztonságot jelentő közelségébe. A Szent Ház Európába hozatala egyben erős Mária tiszteletet is jelentett. A hívők számára a gyermek Jézus életének színhelyét, egyben Mária és József igenjének templomát, házát jelképezte. A fekete Mária ábrázolásának is számos magyarázatát adták: a sötét szín a súlyos megpróbáltatások jelképe, de ugyanakkor a termékeny fekete földé is.
Ám a loreto-i Fekete Mária más jelentést is hordozott.
Fotó: A kópházi templom, melynek oltár architektúrájáról azt mondják, minden dimenziójában a loreto-i Szent Házat sejteti. Középen áll a Fekete Madonna
Misztikus védővonal a török ellen
A pogány törökök rombolása elől a keresztény Európába átmenekített Szent Ház és a Fekete Mária szobor a törökellenes küzdelmek jelképe is lett.
A 17. században a mai Nyugat-Magyarországon, a Felvidéken és az osztrák tartományokban – a Habsburgok ösztönzésére – loretói kápolna másolatok egész sora épült fel, megrajzolva egy misztikus védővonalat a török hódoltság határán. Mivel az ország törökök alóli megszabadulását Szűz Mária segítségének tulajdonították, újra felerősödött Máriának, mint „Magyarország Patróniájának” ország és hitvédő, csodatevő szerepe. Így aztán a magyar főurak köreiben is elterjedt szokás lett, hogy Mária szobrokat és képeket készítettek és ajándékoztak egymásnak, zarándoklatokat szerveztek és vezettek búcsújáró helyekre. De a főrangúak különféle fogadalmi ajándékok kíséretében maguk zarándokoltak el Loretoba, járt ott Báthori István erdélyi vajdától, Corvin Jánoson, Mátyás király fián, Bakócz Tamás érseken, Pázmány Péteren át, Zrínyi Miklósig sok mindenki.
Fotó: Nádasdy Ferenc Benjamin Block olajfestményén – wikimedia.org
Nádasdy Fekete Madonnája a kópházi erdőben
Nádasdy (III.) Ferenc (1623-1671) egyébként protestánsnak született, majd, hogy elvehesse feleségül Esterházy Pál nádor híresen csodaszép nővérét, Júlia Annát, áttért a katolikus hitre. Mindössze tíz éves volt, amikor apja halála után Vas megye főispánja lett, innentől emelkedett felfelé a karrierje, s lett 1655-ben Magyarország országbírája. Ez az akkori Magyar Királyság hatalmi hierarchiában a harmadik legnagyobb rang volt, a király és a nádor után. A Wesselényi-féle összeesküvésben részt vett, majd 1671-ben fej- és jószágvesztésre ítélt Nádasdy mérhetetlenül gazdag főúr volt, magyar krőzusnak is mondták. Szerette a műkincseket, Európa minden tájáról gyűjtött és vásárolt, s ezeket sárvári, pottendorfi és keresztúri várába helyezte el. (Halálával műkincsei egy pillanat alatt vesztek el.)
E két utóbbi vár a mai Burgenland területén van, történetünk szempontjából a keresztúri (Deutschkreutz) a lényeges, amelyet egy időszakban Nádasdy a család székhelyéül választott. A vár Sopron és a Fertő-tó közelében fekszik. Nádasdy gyakran járt át Keresztúrról a kópházi erdőn át a Fertő-tó felé vadászni.
Fotó: Ma a Sarlós Boldogasszony kegytemplom a legenda szerint azon a helyen áll, ahol a kis kápolna állt a kópházi erdőben.
A házaspárnak 11 gyermeke volt, közöttük egy kisgyermekkorától fogva folyton betegeskedő leányka, Eleonóra. Legalábbis a legenda így tartja.
E szerint a buzgó katolikus leány örömmel imádkozott és gyakran megfordult a Fertő-tóra vezető út mellett álló kis kápolnában, a kópházi erdőben. Ebben a kápolnában volt a különleges szobor, a loretoi Mária, azaz a Fekete Madonna szobra. Ezt Nádasdy a Lajta-hegységen túli Lorettomból hozhatta (ez a mai Loretto Burgenland, Ausztria területén), ahol ő és felesége, Esterházy Julianna támogatásával épült meg a szervita kolostor az 1650-as évek után. Ez a kolostor lett idővel a történelmi Magyarország területén a legnagyobb loreto-i Fekete Mária kegyhely.
Nádasdy Eleonóra legendája
A betegeskedő Eleonóra sokat szenvedhetett, mert fogadalmat tett a Fekete Madonnának: ha egyszer felgyógyul a betegségéből, kolostorba vonul, és életét Istennek szenteli. Ám a csoda bekövetkezett, a leány hamarosan meggyógyult és egészséges, csodaszép virágszál lett belőle. A szülők ekkor elérkezettnek látták az időt, hogy Eleonórát férjhez adják, s a kivirult szépséget Wesselényi László grófhoz gondolták férjhez adni. Eleonóra nem akart szembeszegülni a szüleivel, akik ha már elhatározták a frigyet, erőltették az esküvőt.
Eleonóra ezután azt kívánta: bárcsak Isten magához venné, csak ne kelljen megszegnie ígéretét. Elérkezett hát az esküvő napja, visszatértek a templomból és megkezdődött a lakodalom. Az ifjú menyasszony egy ablakmélyedésbe húzódva imádkozott Istenhez, hogy bocsásson meg neki és vegye őt magához, amiért megszegte az ígéretét. Ekkor hirtelen vihar támadt és villám sújtott le a lányra, aki azonnal meghalt.
Fotó: A villámot kezében tartó angyal a kópházi kegytemplomban
A megrendült Nádasdy Ferenc, feleszmélve fájdalmából püspöki tanácsra leánya emlékére 1670 körül kőkápolnát építtetett, a legenda szerint ugyanazon a helyen, ahol Eleonóra a Fekete Máriának fogadalmat tett.
A templomot az 1700-as évek közepén újraépítették, a helyi plébános, gróf Széchényi Antal és a helyi hívek munkájával és támogatásával. 1772-ben, Sarlós Boldogasszony ünnepén szentelték fel. Ez a mai Magyarország területén található egyetlen loreto-i Fekete Madonna búcsújáró kegytemplom, a Mária Közép Európa Zarándok Út – M65, M05 jelzésű vonalán helyezkedik el.
Európában számos Fekete Madonna szobor van, de látható egy a Kőszegtől néhány kilométerre fekvő Lékán is. A lékai Ágoston-rendi templom családi kriptájában nyugszik Nádasdy Ferenc és Esterházy Julianna.
Az eredeti loreto-i Fekete Mária 1921-ben egy tűzvészben megsemmisült, a szobrot másolattal pótolták.
elmenynektek.blog.hu
Hrvatsko shodišće u Koljnofu i jubilej crikve
U Koljnofu je čer nedilju bilo hrvatsko shodišće koljnofskj Mariji. Mašu je služio farnik Joško Kuzmić, peljač liturgijskoga referata u hrvatskoj sekciji biškupije Željezno. Muzički oblikovali su mašu Zelenjaki iz Gerištofa. Zvana toga su nedilju navečer u Koljnofu svečevali 245. obljetnicu posvećenja crikve Blaženoj Divici Mariji.
Tom prilikom su imali i bermanje s jurskim biškupom Andrášom Verešem, ki je predsjednik Ugarske biškupske konferencije. Mašu su muzički oblikovali koljnofski tamburaši i ženska klapa Golubice.
Od lani se Koljnof broji med hrvatska shodišća
Stoprv lani su shodišće u Koljnof uvezali u kolo hrvatskih shodišć u organizaciji Hrvatske sekcije biškupije Željezno. Shodišće u hodočasnoj crikvi zvana sela je 2. julija na svetak Blažene Divice Marije. Ostala hrvatska shodišća biškupije Željezno su shodišće u Vincjet, Juru, Celje, Lovretu i Željezno na brigu.
