A Fekete Madonna oltalmában – 250 évvel ezelőtt szentelték fel Kópháza kegytemplomát
Július 2-án, Sarlós Boldogasszony ünnepén adott hálát Kópháza hívő népe zarándoktemploma felszentelésének 250. évfordulója alkalmából az Ausztriából, Horvátországból és a környékből érkezett hívekkel együtt. A hálaadásra gyalogos zarándokcsoportok érkeztek Kőszegről és környékéről, Bezenyéről, a Fertő-parti falvakból, Sopronkövesd és környékéről és az ausztriai Darázsfalváról (Trausdorf an der Wulka / Trajštof).
Jelen voltak az ünnepen a horvát nemzetiség világi képviselői, valamint egy – a bosznia-hercegovinai Kiseljakból érkezett testvérkapcsolati – delegáció, Mladen Andrlić, Horvátország budapesti nagykövete vezetésével.
A kópházi Sarlós Boldogasszony-templom ünnepi konferenciának is helyet adott ezen a napon. A szimpóziumon bemutatták azt az oktatófilmet, amelyet a helyi nemzetiségi Nakovich Mihály Általános Iskola és Óvoda diákjai állítottak össze a templom építéstörténetéről és legendájáról, majd pedig Ägidius J. Zsifkovics kismartoni megyéspüspök horvát nyelven bemutatta a horvát nemzet és a külhonban élő horvát nemzetiség Mária-tiszteletének történelmi súlypontjait. A kópházi származású Egresits Ferenc prelátus, kanonok, győr-bácsai plébános előadását A kópházi Szűzanya oltalmában címmel az előadó betegsége miatt távollétében Mogyorósi Ányos ugyancsak kópházi származású tihanyi bencés szerzetes olvasta fel.
Miután Johann Karall sopronkertesi (Baumgarten, Ausztria) plébános, a kismartoni püspökség egyháztörténésze a Kópházáról elszármázott papok és szerzetesek névsorát és lelkipásztori tevékenységét vázolta, Egresits József, a kópházi Szent Kristóf Zarándokegyesület vezetője mutatta be a helyi hívek zarándoklatainak történetét és jelenét.
Az elhangzott és írásban beérkezett előadásokról a közeljövőben horvát és magyar nyelven kiadványt jelentet meg a helyi Horvát Nemzetiségi Önkormányzat.
Az ünnepi szentmisét Ägidius J. Zsifkovics kismartoni megyéspüspök vezette horvát, magyar és német nyelven, Németh Antal kanonok, plébániai kormányzó és a környék papságának koncelebrálásával.
Homíliájának kezdetén a kismartoni főpásztor az Egyház és a templom építésének folyamatáról beszélt.
„Amikor az ember az Isten házát építi, három dolog mindig ugyanaz benne. Az első az alap, aki maga Jézus Krisztus: ő mutatkozik meg az Ige asztalán és az oltáron, amelyen az áldozat megújul. Amikor az Egyház megújításáról gondolkozunk, az Úr szavából és az Eucharisztiából kell kiindulnunk – az Úr jelenlétéből a mi életünkben, aki
útravalónk és útitársunk.
Sokan jöttek különböző ideológiákkal, mégis eltűntek, mert alaptalan volt a létük.”
Másodikként az oszlopok lényeges voltáról elmélkedett a szentmise szónoka. „Jézus Krisztus az apostolokra mint oszlopokra építette fel Egyházát. Ahogy az ősi mondás tartja:
ahol Péter, ott az Egyház.
Ezek az oszlopok hitünk garanciái a történelem viszontagságai közepette, hogy valóban az igaz hitet hordozzuk. Segítenek bennünket, hogy az igaz úton haladjunk. Ma modernné vált nem az apostolokra hallgatni, hanem újfajta apostolokat választani: a televíziót, az újságokat és egyéb véleményeket. Az oszlopok viszont szükségesek számunkra a közösség fejlődése érdekében.”
A templomépítmény harmadik pótolhatatlan összetevője a sok kis tégla összekapcsolódása. Így folytatta a szónok:
„Legyünk mi, hívek ennek a közösségnek élő kövei, mert élő részvétel nélkül ez a szent hely csak múzeum marad.”
Prédikációjának második felében Ägidius J. Zsifkovics az Istenszülő jelenlétének üzenetére is reflektált.
Nálatok, Magyarországon tanultam meg a három „p” fontosságát: pálinka, pogácsa, palacsinta. Ma viszont másfajta három „p”-t kötnék a lelketekre: „poslušnost”, azaz odahallgatás, engedelmesség, amely az Úristennel való élő kapcsolat alapja; „poslužiti”, azaz szolgálni, mint ahogy Mária a kánai menyegzőn figyelmes lélekkel sietett a szükséget szenvedők segítségére; „pohoditi”, azaz meglátogatni – mint ahogy Mária Erzsébetet, úgy mi is
látogassuk meg embertársainkat, legfőképpen azokat, akikről már mindenki megfeledkezett, kilépve zárt világunkból szívünkben Krisztus örömét elvivén hozzájuk.
A szentmise végén Mogyorósi Ányos OSB, a Győri Egyházmegye Horvát Pasztorális Tanácsának vezetője mondott köszönetet a kismartoni megyéspüspöknek, a megjelent pap- és szerzetestestvéreknek, a gyalogos zarándokoknak minden fáradalmukért és az ünnepi zarándoklat előkészítésében és lebonyolításában résztvevők nagylelkűségéért.
Ányos atya a többnyelvű hálaadás végén buzdított: „Imádkozzunk azért, hogy ez a szent hely példát adjon arra, hogyan tudja és akarja az ember az ő felebarátjának anyanyelvét megtanulni és ezáltal jobban érteni, megérteni és jól szolgálni őt.
Hiszen ahol megértés és odafigyelés van, ott van emberség és béke.”
A szentmisét és az azt követő szeretetvendégséget a kópházi tamburások zenei szolgálata gazdagította.
Forrás: Győri Egyházmegye
Fotó: Csepregi Tibor Photography
Magyar Kurír
A Fekete Madonna oltalmában – 250 évvel ezelőtt szentelték fel Kópháza kegytemplomát
Szűz Mária Erzsébetnél való látogatásának, Sarlós Boldogasszony ünnepén adott hálát Kópháza község hívő népe és lakói az Ausztriából, Horvátországból és a környékből érkezett hívekkel zarándoktemplomuk felszentelésének 250. évfordulójáért. A július 2-án, szombaton délután megtartott szimpóziumot és a gyalogos zarándokok imádságos fogadását követően az ünnepi liturgiát Ägidius J. Zsifkovics kismartoni megyéspüspök vezette horvát, magyar és német nyelven Németh Antal kanonok, plébániai kormányzó és a környék papságának koncelebrálásával.
A hálaadásra gyalogos zarándokcsoportok érkeztek Kőszegről és környékéről, Bezenyéről, a Fertő-parti falvakból, Sopronkövesd és környékéről és az ausztriai Darázsfalváról (Trausdorf an der Wulka / Trajštof). Az ünnepet megtisztelték jelenlétükkel a horvát nemzetiség világi képviselői és egy a bosznia-hercegovinai Kiseljakból érkezett testvérkapcsolati delegáció Mladen Andrlić Horvátország budapesti nagykövetének vezetésével.
A jubileumi napon a Sarlós Boldogasszony-kegytemplom ünnepi konferenciának is helyet adott. A szimpóziumon bemutatták azt az oktatófilmet, amelyet a helyi nemzetiségi Nakovich Mihály Általános Iskola és Óvoda diákjai állítottak össze a templom építéstörténetéről és legendájáról, majd pedig Ägidius J. Zsifkovics kismartoni megyéspüspök horvát nyelven bemutatta a horvát nemzet és a külhonban élő horvát nemzetiség Mária-tiszteletének történelmi súlypontjait. A kópházi származású Egresits Ferenc prelátus, kanonok, győr-bácsai plébános előadását „A kópházi Szűzanya oltalmában” címmel az előadó betegség miatti távollétében Mogyorósi Ányos ugyancsak kópházi származású tihanyi bencés szerzetes olvasta fel. Miután Johann Karall sopronkertesi (Baumgarten / Panjgrt, Ausztria) plébános, a Kismartoni Püspökség egyháztörténésze a Kópházáról elszármázott papok és szerzetesek névsorát és lelkipásztori tevékenységét vázolta, Egresits József, a kópházi Szent Kristóf zarándokegyesület vezetője mutatta be a helyi hívek zarándoklatainak történetét és jelenét. Az elhangzott és írásban beérkezett előadásokról a közeljövőben horvát és magyar nyelven kiadványt fog megjelentetni a helyi Horvát Nemzetiségi Önkormányzat.
Az ünnepi szentmise homiliájának kezdetén a kismartoni főpásztor az Egyház és a templom építésének folyamatáról elmélkedett. „Amikor az ember az Isten házát építi, három dolog mindig ugyanaz benne. Az első az alap, aki maga Jézus Krisztus: ő mutatkozik meg az Ige asztalán és az oltáron, amelyen az áldozat megújul. Amikor az Egyház megújításáról gondolkozunk, az Úr szavából és az Eucharisztiából kell kiindulnunk – az Úr jelenlétéből a mi életünkben, aki útravalónk és útitársunk. Sokan jöttek különböző ideológiákkal, mégis eltűntek, mert alaptalan volt a létük.” Másodikként az oszlopok lényeges voltáról elmélkedett. „Jézus Krisztus az apostolokra, mint oszlopokra építette fel Egyházát. Ahogy az ősi mondás tartja: ahol Péter, ott az Egyház. Ezek az oszlopok hitünk garanciái a történelem viszontagságai közepette, hogy valóban az igaz hitet hordozzuk. Segítenek bennünket, hogy az igaz úton haladjunk. Ma moderné vált nem az apostolokra hallgatni, hanem újfajta apostolokat választani: a televíziót, az újságokat és egyéb véleményeket. Az oszlopok viszont szükségesek számunkra a közösség fejlődése érdekében.” A templomépítmény harmadik pótolhatatlan összetevője a sok kis téglának az összekapcsolódása. Így folytatta: „Legyünk mi, hívek, ennek a közösségnek élő kövei, mert élő részvétel nélkül ez a szent hely csak múzeum marad.”
Prédikációjának második felében Ägidius J. Zsifkovics az Istenanya jelenlétének üzenetére is reflektált. „Nálatok Magyarországon tanultam meg a három ’p’ fontosságát: pálinka, pogácsa, palacsinta. Ma viszont másfajta három ’p’-t kötnék a lelketekre: ’poslušnost’, azaz odahallgatás, engedelmesség, amely az Úristennel való élő kapcsolat alapja; ’poslužiti’, azaz szolgálni, mint ahogy Mária a kánai menyegzőn figyelmes lélekkel sietett a szükséget szenvedők segítségére; ’pohoditi’, azaz meglátogatni – mint ahogy Mária, úgy mi is látogassuk meg embertársainkat, legfőképpen azokat, akikről már mindenki megfeledkezett, kilépve zárt világunkból szívünkben Krisztus örömét elvivén hozzájuk.”
A szentmise végén Mogyorósi Ányos tihanyi bencés atya, a Győri Egyházmegye Horvát Pasztorális Tanácsának vezetője mondott köszönetet a kismartoni megyéspüspöknek, a megjelent pap- és szerzetestestvéreknek, a gyalogos zarándokoknak minden fáradalmukért és az ünnepi zarándoklat előkészítésében és lebonyolításában résztvevők nagylelkűségéért. Ányos atya a többnyelvű hálaadás végén kiemelte: „Imádkozzunk azért, hogy ez a szent hely példát adjon arra, hogyan tudja és akarja az ember az ő felebarátjának anyanyelvét megtanulni és ezáltal jobban érteni, megérteni és jól szolgálni őt. Hiszen ahol megértés és odafigyelés van, ott van emberség és béke.”
A szentmisét és az azt követő szeretetvendégséget a kópházi tamburások zenei szolgálata gazdagította.
A hálaadó szentmise itt nézhető vissza:
Győri Egyházmegye Horvát Pasztorális Tanács
Fotó: Csepregi Tibor Photography
Győri Egyházmegye Sajtóiroda (km)
Koljnofski advenat je bio jako uspješan
U hodočasnoj crikvi Črne Madone u Koljnofu su subotu imali zadnju svetačnost u okviru Koljnofskoga adventa. U okviru nastupa folklorne grupe Koljnof s gosti su nažgali četvrtu sviću. Kolo predbožićnih koncertov je otvorio ženski vokalni sastav Biseri iz Unde.
Onda su slijedili nastupi glumca Stipana Đurića i tamburaškoga sastava Koprive iz Petrovoga Sela.
Srićni, da su mogli održati Koljnofski advenat
Ingrid Klemenčić, organizatorica koncertov i zamjenica predsjednice Hrvatske samouprave Koljnof je prem teških uvjetov pozitivno bilancirala ljetošnji Koljnofski advenat. Ov jako lip običaj nažiganja svić s koncerti je pred 16-imi ljeti bio pokrenuo Petar Mogyorósi.
Ingrig Klemenčić se veseli da su mogli opet održati Koljnofski advenat u domaćoj hodočasnoj crikvi. Lani je priredba zbog pandemije bila samo online. Pri svetačnosti su se držali sigurnosnih mjerov: gledali su na razmake, a pohodiniki priredbe su nosili maske.
Ljudi su bili željni uživih koncertov
Na početku nisu znali je li ćedu moći pozvati svoje prijatelje iz Hrvatske, iz Buševca i Gračana. Pokidob austrijanska grupa SUNDORA zbog lockdowna nije mogla doći, je uskučio glumac Stipan Đurić na drugu adventsku subotu. Konačno su mogli održati sve četire koncerte, tako Ingrid Klemenčić.
Pri zadnjem koncertu su sudjelivala i dica tretoga razreda osnovne škole Koljnof. Priredbe su bile jako dobro pohodjene. Domaćini su se veselili, da su mogli pohoditi adventske svetačnosti u domaćem selu i se tako pripraviti na Božić, je rekla Ingrid Klemenčić.
Jur po 16. put su priredili Koljnofski advenat
U Koljnofu jur od 2005. ljeta organiziraju svetačno nažiganje adventskih svić i predbožićne koncerte. Uz koncerte imaju od 2014. ljeta i otvaranje adventskih oblokov u selu, ko se more pogledati i u internetu.
Koljnofski advenat priredjuju fara Koljnof skupa s Hrvatskom samoupravom Koljnofa, koljnofskim hrvatskim društvom i s Mladimi Koljnofci.
Koljnofski advenat su svetačno otvorili
Dokle su u Austriji zbog lockdowna sve priredbe otpovidane, je na ugarskoj strani moru održavati. U Koljnofu su subotu imali prvu svetačnost u okviru Koljnofskoga adventa. Ženski vokalni sastav Biseri iz Unde je muzički oblikovao ov večer u hodočasnoj crikvi.
O organizaciji programa na ove četire subote, je rekla Ingrid Klemenčić od Hrvatske samouprave Koljnofa su u Ugarskoj ljetos dozvolile korona-mjere, da ipak priredu koncert uz držanje sigurnosnih mjerov.
Bilo je jako teško, ar nisu znali na početku, kako ćedu postupati, a na drugu stran da je momentano jako teško pozvati grupe iz Austrije. Sada da se ufaju, da ćedu moć skroz organizirati sve četire priredbe u crikvi i sve planirane koncerte u adventu.
Stanovniki sela su jur čekali na ovu priredbu
Ljudi da su jur jako čekali na ovu priredbu i otvaranje oblokov u selu jer to da je bila jur navada, ku su upeljali 2014. ljeta.
Posebnost pri otvaranju je, da dojde svaki dan seoski farnik ki s ljudi skupa moli i jači. To da sve ljude jako skupa drži,je rekla Ingrid Klemenčić. U Koljnofu jur prik 15 ljet dugo organiziraju svetačno nažiganje adventskih svić i božićne koncerte.
Predstavili su obljubljene tradicionalne jačke
U hodočasnoj crikvi Črne Madone je vokalni sastav Biseri iz Unde predstavio obljubljene tradicionalne i popularne hrvatske adventske i božićne jačke iz Gradišća i Hrvatske. U Koljnofu jur prik 15 ljet dugo organiziraju svetačno nažiganje adventskih svić i božićne koncerte.
Ideja za ovu adventsku seriju priredab dojde od Petra Mogyorosija, nekadašnjega peljača Mladine Koljnofa (MladiK) i zastupnika Hrvatske samouprave Koljnof, ki je ovu tradiciju adaptirao od benediktincev. Najvažniji cilj ovih koncertov je da se vjerniki skupa duševno pripravu na Božić.
Koncerti planirani za sve četire subote u adventu
U organizaciji fare Koljnof skupa s Hrvatskom samoupravom Koljnofa, Koljnofskim hrvatskim društvom i s Mladimi Koljnofci ćedu na sve četire subote u adventu prirediti koncerte.
4. decembra će nastupiti glumac i pripadnik hrvatske manjine u Ugarskoj, Stipan Đurić. 11. decembara ćedu gostovati Koprive iz Petrovoga Sela u Koljnofu, a četvrtu subotu, 18. decembara će Folklorna grupa Koljnof s gosti predstaviti predbožićni program.
Advenat u hodočasnoj crikvi ima dugoljetnu tradiciju
Mladi Koljnofci su 2005. ljeta po prvi put organizirali adventski program u hodočasnoj crikvi Črne Madone.
Za ovu seriju predbožićnih priredab sa svetom mašom i koncertom su si pred pandemijom svako ljeto pozvali i goste iz Austrije, Slovačke i Hrvatske. Prošlo ljeto su zbog pandemije prez publike priredili koncerte. Ljetos nastupaju ovde gosti isključivo iz Ugarske.
Otvaranje adventskih oblokov i online predstavljeno
Uz koncerte imaju i otvaranje adventskih oblokov u selu. Svaki dan do Badnjaka se u 18.00 uri otvara odnosno rasviti jedan nakinčeni oblok, a na subote jur pol ure ranije. Obično su svi stanovniki Koljnofa pozvani da se pridružu ovoj akciji.
Prošlo ljeto je zbog pandemije uz organizatore i farnika sudjelivala svaki dan samo ona familija, ka je oblikovala oblok. Za publiku su svetačnost s pjesmami i molitvami stavili online u internet.
Ovo ljeto se ufaju, da se moru sastati u maloj grupi, a za druge stanovnike sela ćedu opet online predstaviti obloke, je rekla inicijatorica adventskih oblokov, Ingrid Klemenčić.
ORF Hrvati
Izašla je kronika o Koljnofu
U Koljnofu su pred kratkim prezentirali dvojezičnu seosku kroniku s naslovom „Koljnof-Kópháza“. Knjigu je sastavila Ingrid Klemenčić a izdalo ju je mjesno Hrvatsko kulturno društvo. Bogato ilustrirana kronika sadržava informacije o povijesti i razvitku Koljnofa.
Predsjednik Hrvatskoga kulturnoga društva i načelnik Koljnofa, Franjo Grubić, je rekao o knjigi, da su si ovako ispunili dugoljetnu sanju, ar sadržava kronika objekte i kipe, na ke su gizdavi.
Kronika, na koj je Ingrid Klemenčić oko ljeto dan djelala, da sadržava čuda fotografijov a to starih i novih, nadalje i povijesne informacije o selu na hrvatskom i ugarskom jeziku, tako Grubić. Zvana toga da su zapisali pjesme kot i stara imena krajev i mjest, ka se dijelomično već ne poznaju.
Prezentacija da je bila jako uspješna i pokazalo se je, da se jako čuda ljudi interesiralo za ovakovu publikaciju, je rekao koljnofski načelnik.
Kronika Koljnofa je izašla u tiraži od 1.000 kusićev i se more kupiti u općini ili kod Geze Völgyija mladjega. Izdanje u tvrdi korica stoji prilično deset, a u meki korica prilično osam eurov.
ORF Hrvati
Koljnofci skupa tancaju „Jerusalema“
Općina Koljnof je snimila video s koreografijom svitskomu hitu Jerusalema. U snimki tancaju sve generacije, od dice do starjih ljudi. Uza to kažu različna mjesta sela. Ideju za sudjelivanje Koljnofcev pri ovoj akciji, ku u socijalni mediji širu različne organizacije i društva širom svita, je pokrenuo Geza Völgyi.
On da je vidio, da su se mnoga društva širom svita prezentirala ovim tancom, tako da je mislio, da bi to mogli i u Koljnofu udjelati. Pozvali su stanovnike sela na odredjen termin, da sudjeluju. I u školi su dica i učitelji rado suradjivali isto tako kot i seoska vračiteljica sa svojimi zaposlenimi, tako inicijator Völgyi.
Tancanje su snimili na različni mjesti sela, tako da su mogli malo i prezentirati Koljnof. Najvažnije je bilo, da su se ljudi po pandemiji opet mogli sastati i družiti, veli Geza Völgyi.
ORF Hrvati