Kópházi iskolások zarándoklata Császárfaluba (Kaisersdorf, Kalištrof – A)
A kópházi Nakovich Mihály-iskola növendékei az idei esztendőben is felkeresték a mariazelli Szűzanya Kaisersdorfban található kegyhelyét.
A múlt század húszas éveinek elején Horváth Ignác, horvát plébános a mariazelli bencések vezetéséhez fordult azzal a kéréssel, hogy engedélyezzenek másolatot készíteni a mariazelli Szűzanyáról. Azzal indokolta kérését, hogy akik nem tudnak elzarándokolni betegségük vagy öreg koruk okán Mariazellbe, azoknak lehetőségük legyen az időről időre más falu templomába kerülő szobor előtt egy csendes órában hódolni a Szűzanyának. Horváth Ignácnak köszönhetően ez meg is valósult. 1926 óta minden évben más-más horvát faluban van ez a szobor.
2022. augusztusától az ausztriai Kaisersdorfban – horvát nevén Kalištrof – imádkozhatunk egy éven át a mariazelli Szűzanya szobra előtt.
Kópházán már kétszer – 1997-ben és 2012-ben – köszönthették a Szűzanya szobrát, és egy évig fogadhatták az ide érkező zarándokokat. Az iskolások (a pandémia éveit leszámítva) 2006-tól minden évben elzarándokoltak Mária kegyszobrához. Ha közelebb volt, akkor gyalog, távolabbi helyekre pedig autóbusszal.
Nem volt ez másként idén sem. Mintegy 60 kisgyerek készülődött a nagy útra. Csatlakoztak hozzájuk a kópházi Szent Kristóf Zarándok Egyesület tagjai, valamint más kópházi felnőttek is, így 100 fősre duzzadt a zarándokcsoport. A gyalogosok reggel 6 órakor indultak a 28 km-es útra a kópházi kegytemplom elől. Az iskolások és az idősek pedig autóbusszal utaztak Kaisersdorfba, Szarka Gábor atya lelki vezetésével.
Szívmelengető látvány volt a kaisersdorfi templom padjaiban ülő sok Nakovich-pólós kisgyerek. Kifejezték az egységet, a közös akaratot, az összetartozást – nemcsak az iskolában, hanem a Mária-tiszteletben is. A hangosan zúgó közös ének – a csengő gyerekhangokkal – még abban is áhítatot ébresztett, akit eddig nem érintett meg mélyebben ez a fajta lelkiség. S bár a körmenet ideje alatt szemerkélni kezdett az eső, a buzgó imát és a mély ájtatosságot ez sem zavarta meg. Jó volt szívből fakadó hittel Máriát köszönteni.
Forrás és fotó: Sárközi Ágnes iskolaigazgató / Nakovich Mihály Általános Iskola és Óvoda
Győri Egyházmegye Sajtóiroda (km)
Máriáért zúgtak a harangok Kópházán
Ünnepélyes rendezvénysorozat helyszíne volt a kópházi Sarlós Boldogasszony-kegytemplom április 18-án. A híveket és az érdeklődőket egyedi kiállítás várta, amelyen megcsodálhatták a kegyszobor eddig nem látott öltöztető ruháit. Oltalmad alá futunk címmel Perger Gyula néprajzkutató tartott előadást, a nap végén pedig szentmisében adtak hálát a rendezvényért.
A tavaly 250 éves felszentelését ünneplő templom ismét ünnepi díszbe öltözött: tizenhét paravánon csodálhatták meg az érdeklődők az oltárt díszítő Mária-kegyszobor öltöztetős ruháit. A legrégebbi ruha korát nem is tudják, de van öltözet 1848-ból és 1917-ből is. Sok öltözetet készíttettek hálából a hívek: hogy épségben jöttek haza a háborúból, hogy túléltek nagy katasztrófákat, felgyógyultak betegségekből, de egyszerűen Mária-tiszteletből is.
Miért fontosak ezek az események? Lelki életünk építőkövei ezek a meghitt alkalmak, amikor hitéleti múltunk relikviái elevenednek meg. A helyiek, az idősebbek értékelik igazán ezeket, akik elérzékenyülve, könnyes szemmel járták körbe a kiállítást, mindegyik darabhoz volt egy-két gondolatuk, történetük. A ruhákon át megelevenedett a múltjuk.
Vajon hová is lennénk a gyökereink nélkül? Szélben szálló kórók volnánk, amelyeket kényére-kedvére hány-vet a vihar. Kellenek a tartóoszlopok, a támasztékok, az igazodási pontok, amik a helyes úton tartanak és nem engednek eltévelyedni. Ez a kiállítás – a hozzá fűződő előadással, a filmmel, az iskolások tamburajátékával, az azt követő hálaadó szentmisével ilyen – múltat, jelent, jövőt összekötő esemény volt.
Kópházán található a Magyarországon fellelhető egyik legjelentősebb loretói Mária-szobor. A XVII. században készült szobrot gróf Nádasdy III. Ferenc adományozta a községnek. A 92 kg súlyú, 100 cm magas, 70 cm átmérőjű Mária-szobor fertőrákosi homokkőből faragott. Az álló Fekete Máriát gyönyörűen díszítve, koronával, nyaklánccal láthatjuk, karján a hasonlóan ékesített kisded Jézussal. A fekete színű műremek öltözet nélkül is impozáns alkotás. Fenségességét, magasztosságát kiemelik a liturgikus évhez igazodó kézzel hímzett, színpompás, egyedi öltözetek.
A kiállítás megálmodója és megszervezője Póczáné Németh Alojzia, a kisfilmet Brindza Gyöngyi készítette. Perger Gyula rendkívül érdekes előadást tartott Oltalmad alá futunk címmel. Az iskolai tamburásokat, akik zenei aláfestésükkel emelték az alkalom ünnepélyességét, Balogh Szabina tanárnő készítette fel.
Szarka Gábor hálaadó szentmiséjével és áldásával lett teljes a kópházi Sarlós Boldogasszony-templomban megrendezett megható és emelkedett ünnepi rendezvény.
Forrás: Sárközi Ágnes / Győri Egyházmegye
Fotó: Sárközi Ágnes, Pete-Pikó Józsefné
Magyar Kurír
A Fekete Madonna oltalmában – rövidfilm a kópházi kegytemplomról
A kópházi Sarlós Boldogasszony-templom fennállásának kétszázötven éves évfordulója alkalmából készített rövidfilmet Bárány Krisztián, aki korábban a soproni népszavazásról és a limanowai csatáról forgatott dokumentumfilmeket.
Noha Bárány Krisztián eddigi munkáiból is sugárzik a történelem iránti rajongás, a Kópházán található búcsújáróhely történetét nem az elmúlt kétszázötven év eseményein, hanem a jelenen keresztül szerette volna bemutatni. Ezért döntött úgy, hogy alkotótársaival végigkísérik útjukon a környékről a július 2-i Nagyboldogasszony-napi búcsúra érkező zarándokokat, és bemutatják Németh Antal és Mogyorósi Márk Ányos atya történetét. „Úgy gondoltuk, hogy ez a film akkor lesz jó, ha nem a történelmi adatokat, hanem ennek az élő, sok fiatalt is magába foglaló közösségnek a lelkiségét, tagjainak személyiségét és belső motivációját mutatjuk meg” – mesél a rövidfilm irányainak meghatározásáról.
A felvételek a tavalyi búcsújárás alkalmával készültek. A Nagyboldogasszony-búcsúnak nagyon régre visszatekintő hagyományai vannak, nem csak a kópháziak körében. „Ez a település a szó szoros értelmében a találkozások helye. Burgenland területéről horvát nemzetiségűek ugyanúgy érkeznek, mint a környékbeli magyar falvakból. Kópházán pedig egyszerre van jelen a magyar és az erős horvát nemzetiségi hagyomány, amire a helyiek rendkívül büszkék is.”
A rövidfilmben megjelenő két atya, Németh Antal és Mogyorósi Márk Ányos történetén keresztül a néző számára is érezhetővé válik a kegyhely óriási ereje, hiszen a sorsukat meghatározó döntéseik is szülőhelyükhöz, Kópházához kötődnek.
„Megható volt megismerni őket. Németh Antal atya már gyerekkorában, a nagyanyja ölében ülve, a Fekete Madonnát csodálva magába szívta ennek a szent helynek az erejét, és ez is kellett ahhoz, hogy életét a szolgálatra tegye fel. Mogyorósi Márk Ányos tihanyi bencés szerzetes szintén kópházi születésű, akinek egész életútjára kihatott a Fekete Madonna-kultusz.”
Legyen szó akár a soproni népszavazás történetéről, a limanowai csata hőseinek emlékezetéről, a tihanyi bencés apátság múltjáról vagy a kópházi Fekete Madonna kegytemplomáról, Bárány Krisztián számára a legfontosabb az őszinteség: „Bármilyen témát is dolgozok fel, mindig az az indíttatás, hogy imádom a történelmet, meg akarom ismerni a múltunkat. Mindemellett sosem tévesztem szem elől, hogy alkotóként felelős vagyok azért, hogy hitelesen, objektíven és érdekesen adjam át a történeteket, melyekben végső soron mindig a hazaszeretetről mesélünk.”
Eleonóra meghallgatott imája
A kópházi Magyarország egyetlen loretói Fekete Madonna búcsújáró kegytemploma, melynek története egészen a 17. századig nyúlik vissza. A szobrot Nádasdy Ferenc országbíró hozta magával a Lorettom nevű helységből, ahol támogatásával épült fel a szervita kolostor. Nádasdy Ferenc sokat betegeskedő Eleonóra nevű lánya nagyon szerette a kópházi erdőben álló kis kápolnát. Eleonóra egy súlyos betegsége alkalmával fogadalmat tett a Szűzanyának, hogy ha segíti a gyógyulását, életét Istennek szentelve kolostorba vonul. A lány felépült, szülei azonban más utat szántak neki: elhatározták, hogy férjhez adják. Bár Eleonóra vágyott fogadalma teljesítésére, nem mondott ellent szüleinek. Megtörtént az esküvő, elkezdődött a lakodalom, Eleonóra azonban egy ablakmélyedésbe húzódva imádkozott Istenhez, hogy vegye őt magához. Ekkor hirtelen vihar támadt, és egy villám csapott le a lányra, aki azonnal meghalt. A megrendült édesapa, Nádasdy Ferenc lánya emlékére 1670-ben kőkápolnát építtetett, melyben a lány végső nyugalomra talált.
MAGYAR KRÓNIKA
Unter dem Schutz der Schwarzen Madonna
Neben dem Christentum wird die Gemeinde um Kópháza durch lokale, ungarische und kroatische Identität zusammengeschmiedet, und im Referendum von 1921 stimmten 70 Prozent für die Zugehörigkeit zu Ungarn. Dies ist das Hauptthema des Films Unter dem Schutz der Schwarzen Madonna, den Sie sich unten ansehen können!
Im vergangenen Jahr war es ein Vierteljahrtausend her, seit die Kirche Unserer Lieben Frau von Sarlós in Kópháza geweiht wurde. Ungarische, kroatische und deutschsprachige Menschen nehmen seit Hunderten von Jahren gemeinsam an der Kópház-Wallfahrt teil. Die Region wurde durch die Grenzveränderungen nach dem Ersten Weltkrieg in zwei Teile geteilt, und die Teilung wurde später durch den Eisernen Vorhang verschärft, aber der starke Gemeinschaftsglaube überlebte die Prüfungen.
Dank der durchlässigen Grenzen nehmen inzwischen auch Gemeinden aus Ungarn regelmäßig an der kroatischen Wallfahrt nach Mariazell teil, und auch Gläubige aus Österreich kommen zum Ausgangspunkt nach Kópház. Neben dem Christentum wird die Gemeinde um Kópháza durch lokale, ungarische und kroatische Identität zusammengeschmiedet.
Das während der Türkenzeit entvölkerte Dorf wurde im 16. Jahrhundert von Kroaten besiedelt, und noch heute behauptet fast die Hälfte der Bevölkerung, Kroaten zu sein. Sie bewahrten ihre nationale Identität über Jahrhunderte hinweg, während sie ihrer Heimat treu blieben.
IM FREIHEITSKAMPF VON 1848/49 SCHLOSSEN SIE SICH NICHT JELAČIĆ BÁN, SONDERN DER UNGARISCHEN ARMEE AN, UND BEIM REFERENDUM VON 1921 STIMMTEN 70 PROZENT VON IHNEN FÜR DIE ZUGEHÖRIGKEIT ZU UNGARN.
Glaube, friedliches Zusammenleben und miteinander kompatible Identitäten, die Kultur und Gemeinschaft bereichern, sind die zentralen Themen des Imagefilms „Unter dem Schutz der Schwarzen Madonna“.
Das zehnminütige Werk wird von Krisztián Bárány, Leiter von FilmEver, aufgenommen, der zuvor Werke wie The Holy Crown und In Search of Our Coronation Treasures, The Peace of God – Introducing the Tihany Benedictines, Transylvania – Between Heaven and Earth und produziert hat Diejenigen, die für das Vaterland gestimmt haben – Sopron 1921
Der Kurzfilm kann auf dem offiziellen YouTube-Kanal der Kroatischen Nationalen Selbstverwaltung von Kópháza angesehen werden.
civilek.info
A hűség horvát-magyar faluja, Kópháza – A Fekete Madonna oltalmában
A Kópháza környéki közösséget összekovácsolja a kereszténység mellett a helyi, illetve a magyar és a horvát identitás, az 1921-es népszavazáson hetvenszázalékos arányban a Magyarországhoz tartozás mellett voksoltak. Ez adja a fő témáját A Fekete Madonna oltalmában című filmnek, amit alább olvasóink is megtekinthetnek!
Tavaly volt negyed évezrede, hogy Kópházán felszentelték a Sarlós Boldogasszony-templomot. A kópházi zarándoklaton több száz éve közösen vesznek részt magyar, horvát és német anyanyelvű emberek. A térséget kettéosztotta az első világháború utáni határmódosítás, és a szétszakíttatást később tovább súlyosbította a vasfüggöny, de az erős közösségi hitélet túlélte a megpróbáltatásokat.
A határok átjárhatóságának köszönhetően ma már magyarországi közösségek is rendszeresen részt vesznek a mariazelli horvát zarándoklaton, és Ausztriából is érkeznek hívők a kópházi búcsújáró helyre. A Kópháza környéki közösséget összekovácsolja a kereszténység mellett a helyi, illetve a magyar és a horvát identitás.
A török korban elnéptelenedő falut a 16. században horvátok népesítették be, a lakosságnak még ma is közel fele horvátnak vallja magát. Úgy őrizték évszázadokon át nemzetiségi identitásukat,
hogy közben a legmesszebbmenőkig hűségesek voltak a hazájukhoz.
Az 1848–49-es szabadságharcban nem Jelačić bánhoz, hanem a magyar honvédséghez csatlakoztak, az 1921-es népszavazáson pedig hetvenszázalékos arányban a Magyarországhoz tartozás mellett voksoltak.
A hit, a békés együttélés, illetve a kultúrát és a közösséget gazdagító, egymással összeegyeztethető identitások adják A Fekete Madonna oltalmában című imázsfilm fő témáját.
A tízperces alkotást Bárány Krisztián, a FilmEver vezetője jegyzi, aki olyan műveket készített korábban, mint A Szent Korona és koronázási kincseink nyomában, az Isten békéje – Bemutatkoznak a tihanyi bencések, az Erdély – Ég és föld között és az Akik a hazára voksoltak – Sopron 1921.
A rövidfilm megtekinthető a Kópháza Horvát Nemzetiségi Önkormányzat hivatalos YouTube-csatornáján.
Póla Gergely
mandiner.hu
A Fekete Madonna oltalmában címmel imázsfilm készült a kópházi kegyhelyről
2022. július 2-án ünnepelték Kópházán a Sarlós Boldogasszony búcsújáró templom felszentelésének kétszázötvenedik évfordulóját. Ezen a napon, hosszú ideje, útnak indulnak magyar, horvát és német ajkú zarándokok, hogy együtt imádkozhassanak hazánk egyik lorettói Fekete Madonna kegyképe előtt. Ezt az utat követhetjük végig a szerda este Kópházán bemutatott rövidfilmben, amelyben megismerhetjük, hogy a helyiek számára miért is fontos Szűz Mária.
Kópházán a búcsújárás hagyománya több száz évre tekint vissza. A környékbeli falvakból, sőt a Várvidék ausztriai oldaláról is sokan indulnak ilyenkor útnak. A filmben Németh Antal kanonok és Mogyorósi Márk Ányos bencés szerzetes vallanak személyes kötődéseikről, de arról is, hogy napjainkban mi is lehet a valódi küldetése a kópházi kegyhelynek. Mogyorósi Márk Ányos szerint ez a szentély a találkozások helye, három nemzet találkozik itt a búcsú ünnepén. Mogyorósi Márk Ányos vallja a szentélyben, vagy a zarándokút során az ember számos kérdésre választ kaphat. Az egyik legfontosabb, hogy az ember békére leljen. Együtt kell tennünk a békéért – tette hozzá.
A Horvát Nemzetiségi Önkormányzat Kópháza képviselője Mogyorósi Péter/Petar hangsúlyozta, számukra, a már fél évezrede itt élő várvidéki horvátoknak fontos megtartó erő a hit. A film valójában ezt is kifejezi. – mondta. A horvát és magyar nyelvű rövidfilmben megismerjük továbbá a zarándokok motivációit is, akik különböző pontokról indulva egy irányba, együtt haladnak, egészen Kópházáig. A szereplők az út során vallanak arról, hogy miért is kötődnek a kópházi kegyhely misztériumához. Gondolataik számos tanulsággal szolgálhatnak mindannyiunk számára, amelyek segíthetnek a mindennapi élet kihívásaiban is.
Elsődleges célunk volt, hogy feldolgozzuk és bemutassuk a helybéliek kötődését miért is meghatározó számukra a Fekete Madonna legendája. Történeteik jól példázzák, hogy a felgyorsult világban, a 21. században miként is tarthat egy közösség életben egy többszáz éves hagyományt – mondta Bárány Krisztián az imázsfilm szerkesztő-rendezője.
Az imázsfilmet a Horvát Nemzetiségi Önkormányzat Kópháza megbízásából, a horvátországi Központi Államigazgatási Hivatal támogatásával a Filmever Stúdió készítette. Az alkotás szerkesztő-rendezője Bárány Krisztián, operatőrei Holovitz Edgár és Verőcei Gábor voltak. Közreműködött Bárány Cintia és Mogyorósi Péter/Petar a helyi nemzetiségi önkormányzat képviselője.
Forrás: Kópháza Horvát Nemzetiségi Önkormányzat
Győri Egyházmegye Sajtóiroda (km)
„Nekünk kell békét teremtenünk” – lélekemelő rövidfilm készült Kópháza kegytemplomáról
2022. július 2-án ünnepelték Kópházán a Sarlós Boldogasszony búcsújáró templom felszentelésének kétszázötvenedik évfordulóját. Ezen a napon, hosszú ideje, útnak indulnak magyar, horvát és német ajkú zarándokok, hogy együtt imádkozhassanak hazánk egyik lorettói Fekete Madonna kegyképe előtt. Az erről szóló rövidfilm ezt az utat követi végig, miközben megismerteti az embert, aki évszázadok óta őrzi és ápolja ezt a különleges hagyományt.
A Győr-Moson-Sopron vármegyei településen a búcsújárás hagyománya több száz évre tekint vissza, tavaly is sokakat vonzott a Sarlós Boldogasszony-templomba. A rövidfilm a búcsújáró templom felszentelésének kétszázötvenedik évfordulójára készült. A jeles alkalomkor, 2022. július 2-án magyar, horvát és német ajkú zarándokok indultak útnak, hogy együtt imádkozzanak hazánk egyik lorettói Fekete Madonna kegyképe előtt. Az alkotásnak – amely magyar és horvát nyelven is megtekinthető – köszönhetően megismerhetjük, hogy a helyiek számára miért fontos Szűz Mária. Ezen kívül Németh Antal kanonok, valamint Mogyorósi Márk Ányos bencés szerzetes vall a kegyhelyhez való személyes kötődéseikről, továbbá megismerhetők a zarándokok motivációi is, akik ugyan több nemzet képviselői, de egységbe kovácsolja őket a kegykép misztériuma.
„Ez a szentély a találkozások helye, három nemzet találkozik itt a búcsú ünnepén”
– vallja Mogyorósi Márk, aki egyébként kópházi születésű.
Bárány Krisztián, az imázsfilm szerkesztő-rendezője elmondta, az alkotók elsődleges célja az volt, hogy feldolgozzák és bemutassák, mit ad a helybéliek számára a Fekete Madonna legendája.
„Történeteik jól példázzák, hogy a 21. század felgyorsult világában miként is tarthat egy közösség életben egy többszáz éves hagyományt”
– mondta a fiatal filmes szakember.
Az alkotás gyönyörűen fényképezett, amely Holovitz Edgár és Verőcei Gábor operatőrök munkáját dicséri. A képek adta erős érzelmi hatást pedig a filmzene egyszer szívbemarkoló, másszor felemelő dallamai erősítik. A tetőpontot ezeken kívül még a megszólalók szavai is megkoronázzák, amikor elmondják, hogy a kegyképnek és az előtte elmondott búcsúmisének felszabadító ereje van.
„Ez a hely a találkozások helye. A nők könnyei mindig nagy érzelmek jelei, és ezt itt is sokszor látjuk. De, amikor a férfiak szemében is ott látjuk a könnyeket, az még erőteljesebb”
– vallja Mogyorósi Márk Ányos. A szereplők azt is kiemelik, a hívő embereknek napjainkban is fontos feladatuk van, és a hit megtartó ereje, valamint a közösségben megélt lelki megerősödés különösen fontosak.
„Ebben a világban, amikor körülöttünk és közel hozzánk háborúznak, nekünk kell valahogy békét teremtenünk”
– hangsúlyozta a filmben Mogyorósi Márk Ányos bencés szerzetes.
A tízperces alkotást a Kópháza Horvát Nemzetiségi Önkormányzat megbízásából és a horvátországi Központi Államigazgatási Hivatal támogatásával készítette a Filmever Stúdió.
Nádudvari Péter
katolikus.ma
Hagyományt tartó közösség, közösséget tartó hagyomány
2022. július 2-án ünnepelték Kópházán a Sarlós Boldogasszony búcsújáró templom felszentelésének 250. évfordulóját. Negyed évezrede, hogy esztendőről esztendőre magyar, horvát és német ajkú zarándokok érkeznek, hogy együtt imádkozhassanak hazánk egyik lorettói Fekete Madonnájának kegyképe előtt. A szerda este Kópházán bemutatott rövidfilmből megismerhetjük, hogy a helyieknek miért fontos a Szent Szűz tisztelete.
Kópházán a búcsújárás hagyománya több száz évre tekint vissza. A környékbeli falvakból, sőt az Őrvidék ausztriai oldaláról is sokan indulnak ilyenkor útnak. A filmben Németh Antal kanonok és Mogyorósi Márk Ányos bencés szerzetes vall személyes kötődéseiről és arról is, hogy napjainkban mi lehet a valódi küldetése a kópházi kegyhelynek.
A kópházi Horvát Nemzetiségi Önkormányzat képviselője, Mogyorósi Péter/Petar hangsúlyozta: a már fél évezrede itt élő horvátoknak fontos megtartó erő a hit.
A horvát és magyar nyelvű rövidfilmben megismerjük a zarándokok motivációit is, akik különböző pontokról indulva egy irányba, együtt haladnak, egészen Kópházáig.
Elsődleges célunk volt, hogy feldolgozzuk és bemutassuk a helybéliek kötődését, miért is meghatározó számukra a Fekete Madonna legendája. Történeteik jól példázzák, hogy a felgyorsult világban, a 21. században miként is tarthat egy közösség életben egy több száz éves hagyományt – mondta Bárány Krisztián, az imázsfilm szerkesztő-rendezője.
A filmet a kópházi Horvát Nemzetiségi Önkormányzat megbízásából, a horvátországi Központi Államigazgatási Hivatal támogatásával a Filmever Stúdió készítette. Az alkotás szerkesztő-rendezője Bárány Krisztián, operatőrei Holovitz Edgár és Verőcei Gábor. A film elkészítésében közreműködött Bárány Cintia és Mogyorósi Péter/Petar.
Magyar Nemzet
Film o 250 ljet Črna Madona u Koljnofu
U Koljnofu su srijedu navečer predstavili film, koga su dali napraviti prilikom jubileja „250 ljet Črna Madona u Koljnofu“. Jubilej su svečevali lani. Nalog za filmski projekt je dala Hrvatska seoska samouprava Koljnofa.
Projekt je podupirao i Središnji državni ured za Hrvate izvan Republike Hrvatske. Ideju za film je imao rodjeni Koljnofac Petar Mogyorósi s intencijom, da dokumentiraju ov veliki jubilej frtalj tisućljeća Črne Madone u slika i filmu, da je spominjna, gane, batri i čvrsti u vjeri.
Trojezična filmska ponuda pomoću podtitulov
Film „Va obrambi Črne Madone“ dura oko 10 minut i je publiciran na youtube kanalu Hrvatske samouprave Koljnofa. U dvojezičnom hrvatsko-ugarskom filmu se moru uključiti hrvatske, ugarske ili nimške podtitule. Ufaju se, da će film biti poziv za svakoga, je rekao Petar Mogyorósi.
Prezentacija katoličanskoga kalendara
Pri istoj priliki su predstavili i hrvatski katoličanski kalendar, u kom su zastupane hrvatske fare i hodočasna mjesta Hrvatov. Pogljavlje o Koljnofu je sastavila Ingrid Klemenčić, ka je uostalom i glavna urednica Gradišće Kalendara.
ORF Hrvati
A Fekete Madonna oltalmában – a kópházi kegyhely legendájáról készült film
2022. július 2-án ünnepelték Kópházán a Sarlós Boldogasszony búcsújáró templom felszentelésének kétszázötvenedik évfordulóját. Már hosszú ideje indulnak útnak ezen a napon a magyar, a horvát és a német ajkú zarándokok, hogy együtt imádkozhassanak hazánk egyik lorettói Fekete Madonna kegyképe előtt. Ezt az utat követhették végig a szerda este Kópházán bemutatott rövidfilmben, amelyben megismerhető, hogy a helyiek számára miért is fontos Szűz Mária.
Kópházán a búcsújárás hagyománya több száz évre tekint vissza. A környékbeli falvakból, sőt a Várvidék ausztriai oldaláról is sokan indulnak ilyenkor útnak. A filmben Németh Antal kanonok és Mogyorósi Márk Ányos bencés szerzetes vallanak személyes kötődéseikről, de arról is, hogy napjainkban mi is lehet a valódi küldetése a kópházi kegyhelynek. Mogyorósi Márk Ányos szerint ez a szentély a találkozások helye: három nemzet találkozik itt a búcsú ünnepén. Mogyorósi Márk Ányos vallja, hogy a szentélyben vagy a zarándokút során az ember számos kérdésre választ kaphat. Az egyik legfontosabb, hogy az ember békére leljen. Együtt kell tennünk a békéért – tette hozzá.
A Horvát Nemzetiségi Önkormányzat Kópháza képviselője, Mogyorósi Péter/Petar hangsúlyozta, számukra, a már fél évezrede itt élő várvidéki horvátoknak fontos megtartó erő a hit. A film valójában ezt is kifejezi – mondta. A horvát és magyar nyelvű rövidfilmben megismerjük továbbá a zarándokok motivációit is, akik különböző pontokról indulva egy irányba, együtt haladnak egészen Kópházáig. A szereplők az út során vallanak arról, hogy miért is kötődnek a kópházi kegyhely misztériumához. Gondolataik számos tanulsággal szolgálhatnak mindannyiunk számára, amelyek segíthetnek a mindennapi élet kihívásaiban is.
Elsődleges célunk volt, hogy feldolgozzuk és bemutassuk a helybéliek kötődését: miért is meghatározó számukra a Fekete Madonna legendája. Történeteik jól példázzák, hogy a felgyorsult világban, a 21. században miként is tarthat egy közösség életben egy több száz éves hagyományt – mondta Bárány Krisztián, az imázsfilm szerkesztő-rendezője. Az imázsfilmet a Horvát Nemzetiségi Önkormányzat Kópháza megbízásából, a horvátországi Központi Államigazgatási Hivatal támogatásával a Filmever Stúdió készítette. Az alkotás szerkesztő-rendezője Bárány Krisztián, operatőrei Holovitz Edgár és Verőcei Gábor volt. Közreműködött Bárány Cintia és Mogyorósi Péter/Petar, a helyi nemzetiségi önkormányzat képviselője is.
Képek forrása: Filmever Stúdió
Sopron Média