Hagyományt tartó közösség, közösséget tartó hagyomány
2022. július 2-án ünnepelték Kópházán a Sarlós Boldogasszony búcsújáró templom felszentelésének 250. évfordulóját. Negyed évezrede, hogy esztendőről esztendőre magyar, horvát és német ajkú zarándokok érkeznek, hogy együtt imádkozhassanak hazánk egyik lorettói Fekete Madonnájának kegyképe előtt. A szerda este Kópházán bemutatott rövidfilmből megismerhetjük, hogy a helyieknek miért fontos a Szent Szűz tisztelete.
Kópházán a búcsújárás hagyománya több száz évre tekint vissza. A környékbeli falvakból, sőt az Őrvidék ausztriai oldaláról is sokan indulnak ilyenkor útnak. A filmben Németh Antal kanonok és Mogyorósi Márk Ányos bencés szerzetes vall személyes kötődéseiről és arról is, hogy napjainkban mi lehet a valódi küldetése a kópházi kegyhelynek.
A kópházi Horvát Nemzetiségi Önkormányzat képviselője, Mogyorósi Péter/Petar hangsúlyozta: a már fél évezrede itt élő horvátoknak fontos megtartó erő a hit.
A horvát és magyar nyelvű rövidfilmben megismerjük a zarándokok motivációit is, akik különböző pontokról indulva egy irányba, együtt haladnak, egészen Kópházáig.
Elsődleges célunk volt, hogy feldolgozzuk és bemutassuk a helybéliek kötődését, miért is meghatározó számukra a Fekete Madonna legendája. Történeteik jól példázzák, hogy a felgyorsult világban, a 21. században miként is tarthat egy közösség életben egy több száz éves hagyományt – mondta Bárány Krisztián, az imázsfilm szerkesztő-rendezője.
A filmet a kópházi Horvát Nemzetiségi Önkormányzat megbízásából, a horvátországi Központi Államigazgatási Hivatal támogatásával a Filmever Stúdió készítette. Az alkotás szerkesztő-rendezője Bárány Krisztián, operatőrei Holovitz Edgár és Verőcei Gábor. A film elkészítésében közreműködött Bárány Cintia és Mogyorósi Péter/Petar.
Magyar Nemzet
Film o 250 ljet Črna Madona u Koljnofu
U Koljnofu su srijedu navečer predstavili film, koga su dali napraviti prilikom jubileja „250 ljet Črna Madona u Koljnofu“. Jubilej su svečevali lani. Nalog za filmski projekt je dala Hrvatska seoska samouprava Koljnofa.
Projekt je podupirao i Središnji državni ured za Hrvate izvan Republike Hrvatske. Ideju za film je imao rodjeni Koljnofac Petar Mogyorósi s intencijom, da dokumentiraju ov veliki jubilej frtalj tisućljeća Črne Madone u slika i filmu, da je spominjna, gane, batri i čvrsti u vjeri.
Trojezična filmska ponuda pomoću podtitulov
Film „Va obrambi Črne Madone“ dura oko 10 minut i je publiciran na youtube kanalu Hrvatske samouprave Koljnofa. U dvojezičnom hrvatsko-ugarskom filmu se moru uključiti hrvatske, ugarske ili nimške podtitule. Ufaju se, da će film biti poziv za svakoga, je rekao Petar Mogyorósi.
Prezentacija katoličanskoga kalendara
Pri istoj priliki su predstavili i hrvatski katoličanski kalendar, u kom su zastupane hrvatske fare i hodočasna mjesta Hrvatov. Pogljavlje o Koljnofu je sastavila Ingrid Klemenčić, ka je uostalom i glavna urednica Gradišće Kalendara.
ORF Hrvati
A Fekete Madonna oltalmában – a kópházi kegyhely legendájáról készült film
2022. július 2-án ünnepelték Kópházán a Sarlós Boldogasszony búcsújáró templom felszentelésének kétszázötvenedik évfordulóját. Már hosszú ideje indulnak útnak ezen a napon a magyar, a horvát és a német ajkú zarándokok, hogy együtt imádkozhassanak hazánk egyik lorettói Fekete Madonna kegyképe előtt. Ezt az utat követhették végig a szerda este Kópházán bemutatott rövidfilmben, amelyben megismerhető, hogy a helyiek számára miért is fontos Szűz Mária.
Kópházán a búcsújárás hagyománya több száz évre tekint vissza. A környékbeli falvakból, sőt a Várvidék ausztriai oldaláról is sokan indulnak ilyenkor útnak. A filmben Németh Antal kanonok és Mogyorósi Márk Ányos bencés szerzetes vallanak személyes kötődéseikről, de arról is, hogy napjainkban mi is lehet a valódi küldetése a kópházi kegyhelynek. Mogyorósi Márk Ányos szerint ez a szentély a találkozások helye: három nemzet találkozik itt a búcsú ünnepén. Mogyorósi Márk Ányos vallja, hogy a szentélyben vagy a zarándokút során az ember számos kérdésre választ kaphat. Az egyik legfontosabb, hogy az ember békére leljen. Együtt kell tennünk a békéért – tette hozzá.
A Horvát Nemzetiségi Önkormányzat Kópháza képviselője, Mogyorósi Péter/Petar hangsúlyozta, számukra, a már fél évezrede itt élő várvidéki horvátoknak fontos megtartó erő a hit. A film valójában ezt is kifejezi – mondta. A horvát és magyar nyelvű rövidfilmben megismerjük továbbá a zarándokok motivációit is, akik különböző pontokról indulva egy irányba, együtt haladnak egészen Kópházáig. A szereplők az út során vallanak arról, hogy miért is kötődnek a kópházi kegyhely misztériumához. Gondolataik számos tanulsággal szolgálhatnak mindannyiunk számára, amelyek segíthetnek a mindennapi élet kihívásaiban is.
Elsődleges célunk volt, hogy feldolgozzuk és bemutassuk a helybéliek kötődését: miért is meghatározó számukra a Fekete Madonna legendája. Történeteik jól példázzák, hogy a felgyorsult világban, a 21. században miként is tarthat egy közösség életben egy több száz éves hagyományt – mondta Bárány Krisztián, az imázsfilm szerkesztő-rendezője. Az imázsfilmet a Horvát Nemzetiségi Önkormányzat Kópháza megbízásából, a horvátországi Központi Államigazgatási Hivatal támogatásával a Filmever Stúdió készítette. Az alkotás szerkesztő-rendezője Bárány Krisztián, operatőrei Holovitz Edgár és Verőcei Gábor volt. Közreműködött Bárány Cintia és Mogyorósi Péter/Petar, a helyi nemzetiségi önkormányzat képviselője is.
Képek forrása: Filmever Stúdió
Sopron Média
Film készült a búcsújáró kópházi kegyhelyről
A Sarlós Boldogasszony búcsújáró templomról és az ahhoz kapcsolódó zarándoklatról készült magyar és horvát kétnyelvű rövidfilm a Kópháza Horvát Nemzetiségi Önkormányzat megbízásából, amit szerda délután mutatnak be.
Több százéves hagyomány a búcsújárás, ahol a zarándokok különböző pontokról indulnak útnak célul véve Kópházát. Erről szól a dokumentumfilm.
A kópházi Sarlós Boldogasszony búcsújáró templom felszentelésének 250. évfordulóját tavaly július 2-án ünnepelték. Ezen a napon, hosszú ideje, útnak indulnak magyar, horvát és német ajkú zarándokok, hogy együtt imádkozhassanak hazánk egyik lorettói Fekete Madonna kegyképe előtt.
A jeles évforduló alkalmából készítette el a kisfilmet a Filmever Stúdió Bárány Krisztián rendezővel, Verőcei Gábor és Holovitz Edgár operatőrökkel, illetve közreműködött Bárány Cintia Dóra és Mogyorósi Péter (Petar).
A film végigkíséri a zarándokok útját, illetve két kópházi kötődésű atya, Németh Antal és Mogyorósi Márk Ányos (Marko Anijan) mesél az emlékeikről. A szervezők szerdán mutatják be a filmet 18 órától a kópházi Művelődési házban, ahol a filmbemutatóval egyidejűleg debütál az idei horvát katolikus évkönyv is.
Több százéves hagyomány a búcsújárás, ahol a zarándokok különböző pontokról indulnak útnak célul véve Kópházát. Mi ennek a lelki eszenciáját szerettük volna elmesélni, melyben olyan kérdésekre kerestük a válaszokat, hogy a zarándokok miért indulnak útnak, s mivel tölti fel őket, valamint a kópházi horvát és magyar közösségnek mit jelent Fekete Madonna és annak misztériuma – avatott be Bárány Krisztián. Hozzátette, a film során bemutatják a zarándokokat is, akik között van olyan, aki a történelmi Magyarország területéről, a határtalan Várvidék osztrák részéről indult útnak. – A zarándokok közül sokan megjárták Európa jelentős búcsújáró helyeit, de ebben a filmben Kópháza van a fókuszban. A zarándokok a belső indíttatásukról is vallanak, valójában ez az, ami összeköti ezt a közösséget. Mogyorósi Ányost idézve a Sarlós Boldogasszony búcsújáró templom a találkozások helye, hiszen minden évben három nemzet, nemzetiségi tagjai gyűlnek itt össze – mondta.
A búcsújáró templomhoz kötődik a Nádasdy család legendája, miszerint a templomot Nádasdy Ferenc országbíró leányának, Eleonórának az emlékére építette. Eleonóra gyermekkora óta küzdött súlyos betegségében, s fogadalmat tett, hogy amennyiben felépül betegségéből, kolostorba vonul, és életét Istennek szenteli. Felépülése után azonban nagyhatalmú apja Wesselényi László grófhoz kívánta feleségül adni. A leányt ellenkezése dacára hozzáerőltették a grófhoz. A lakodalom estéjén nagy vihar támadt, és egy villám lesújtott Eleonórára, aki azonnal szörnyethalt. Bánatában Nádasdy Ferenc kápolnát építtetett azon a helyen. A kápolnát a XVIII. század közepén az alapjaitól kezdve újjáépítették, és ekkor nyerte el díszesebb formáját.
kisalfold.hu
A Fekete Madonna oltalmában – 250 évvel ezelőtt szentelték fel Kópháza kegytemplomát
Július 2-án, Sarlós Boldogasszony ünnepén adott hálát Kópháza hívő népe zarándoktemploma felszentelésének 250. évfordulója alkalmából az Ausztriából, Horvátországból és a környékből érkezett hívekkel együtt. A hálaadásra gyalogos zarándokcsoportok érkeztek Kőszegről és környékéről, Bezenyéről, a Fertő-parti falvakból, Sopronkövesd és környékéről és az ausztriai Darázsfalváról (Trausdorf an der Wulka / Trajštof).
Jelen voltak az ünnepen a horvát nemzetiség világi képviselői, valamint egy – a bosznia-hercegovinai Kiseljakból érkezett testvérkapcsolati – delegáció, Mladen Andrlić, Horvátország budapesti nagykövete vezetésével.
A kópházi Sarlós Boldogasszony-templom ünnepi konferenciának is helyet adott ezen a napon. A szimpóziumon bemutatták azt az oktatófilmet, amelyet a helyi nemzetiségi Nakovich Mihály Általános Iskola és Óvoda diákjai állítottak össze a templom építéstörténetéről és legendájáról, majd pedig Ägidius J. Zsifkovics kismartoni megyéspüspök horvát nyelven bemutatta a horvát nemzet és a külhonban élő horvát nemzetiség Mária-tiszteletének történelmi súlypontjait. A kópházi származású Egresits Ferenc prelátus, kanonok, győr-bácsai plébános előadását A kópházi Szűzanya oltalmában címmel az előadó betegsége miatt távollétében Mogyorósi Ányos ugyancsak kópházi származású tihanyi bencés szerzetes olvasta fel.
Miután Johann Karall sopronkertesi (Baumgarten, Ausztria) plébános, a kismartoni püspökség egyháztörténésze a Kópházáról elszármázott papok és szerzetesek névsorát és lelkipásztori tevékenységét vázolta, Egresits József, a kópházi Szent Kristóf Zarándokegyesület vezetője mutatta be a helyi hívek zarándoklatainak történetét és jelenét.
Az elhangzott és írásban beérkezett előadásokról a közeljövőben horvát és magyar nyelven kiadványt jelentet meg a helyi Horvát Nemzetiségi Önkormányzat.
Az ünnepi szentmisét Ägidius J. Zsifkovics kismartoni megyéspüspök vezette horvát, magyar és német nyelven, Németh Antal kanonok, plébániai kormányzó és a környék papságának koncelebrálásával.
Homíliájának kezdetén a kismartoni főpásztor az Egyház és a templom építésének folyamatáról beszélt.
„Amikor az ember az Isten házát építi, három dolog mindig ugyanaz benne. Az első az alap, aki maga Jézus Krisztus: ő mutatkozik meg az Ige asztalán és az oltáron, amelyen az áldozat megújul. Amikor az Egyház megújításáról gondolkozunk, az Úr szavából és az Eucharisztiából kell kiindulnunk – az Úr jelenlétéből a mi életünkben, aki
útravalónk és útitársunk.
Sokan jöttek különböző ideológiákkal, mégis eltűntek, mert alaptalan volt a létük.”
Másodikként az oszlopok lényeges voltáról elmélkedett a szentmise szónoka. „Jézus Krisztus az apostolokra mint oszlopokra építette fel Egyházát. Ahogy az ősi mondás tartja:
ahol Péter, ott az Egyház.
Ezek az oszlopok hitünk garanciái a történelem viszontagságai közepette, hogy valóban az igaz hitet hordozzuk. Segítenek bennünket, hogy az igaz úton haladjunk. Ma modernné vált nem az apostolokra hallgatni, hanem újfajta apostolokat választani: a televíziót, az újságokat és egyéb véleményeket. Az oszlopok viszont szükségesek számunkra a közösség fejlődése érdekében.”
A templomépítmény harmadik pótolhatatlan összetevője a sok kis tégla összekapcsolódása. Így folytatta a szónok:
„Legyünk mi, hívek ennek a közösségnek élő kövei, mert élő részvétel nélkül ez a szent hely csak múzeum marad.”
Prédikációjának második felében Ägidius J. Zsifkovics az Istenszülő jelenlétének üzenetére is reflektált.
Nálatok, Magyarországon tanultam meg a három „p” fontosságát: pálinka, pogácsa, palacsinta. Ma viszont másfajta három „p”-t kötnék a lelketekre: „poslušnost”, azaz odahallgatás, engedelmesség, amely az Úristennel való élő kapcsolat alapja; „poslužiti”, azaz szolgálni, mint ahogy Mária a kánai menyegzőn figyelmes lélekkel sietett a szükséget szenvedők segítségére; „pohoditi”, azaz meglátogatni – mint ahogy Mária Erzsébetet, úgy mi is
látogassuk meg embertársainkat, legfőképpen azokat, akikről már mindenki megfeledkezett, kilépve zárt világunkból szívünkben Krisztus örömét elvivén hozzájuk.
A szentmise végén Mogyorósi Ányos OSB, a Győri Egyházmegye Horvát Pasztorális Tanácsának vezetője mondott köszönetet a kismartoni megyéspüspöknek, a megjelent pap- és szerzetestestvéreknek, a gyalogos zarándokoknak minden fáradalmukért és az ünnepi zarándoklat előkészítésében és lebonyolításában résztvevők nagylelkűségéért.
Ányos atya a többnyelvű hálaadás végén buzdított: „Imádkozzunk azért, hogy ez a szent hely példát adjon arra, hogyan tudja és akarja az ember az ő felebarátjának anyanyelvét megtanulni és ezáltal jobban érteni, megérteni és jól szolgálni őt.
Hiszen ahol megértés és odafigyelés van, ott van emberség és béke.”
A szentmisét és az azt követő szeretetvendégséget a kópházi tamburások zenei szolgálata gazdagította.
Forrás: Győri Egyházmegye
Fotó: Csepregi Tibor Photography
Magyar Kurír
A Fekete Madonna oltalmában – 250 évvel ezelőtt szentelték fel Kópháza kegytemplomát
Szűz Mária Erzsébetnél való látogatásának, Sarlós Boldogasszony ünnepén adott hálát Kópháza község hívő népe és lakói az Ausztriából, Horvátországból és a környékből érkezett hívekkel zarándoktemplomuk felszentelésének 250. évfordulójáért. A július 2-án, szombaton délután megtartott szimpóziumot és a gyalogos zarándokok imádságos fogadását követően az ünnepi liturgiát Ägidius J. Zsifkovics kismartoni megyéspüspök vezette horvát, magyar és német nyelven Németh Antal kanonok, plébániai kormányzó és a környék papságának koncelebrálásával.
A hálaadásra gyalogos zarándokcsoportok érkeztek Kőszegről és környékéről, Bezenyéről, a Fertő-parti falvakból, Sopronkövesd és környékéről és az ausztriai Darázsfalváról (Trausdorf an der Wulka / Trajštof). Az ünnepet megtisztelték jelenlétükkel a horvát nemzetiség világi képviselői és egy a bosznia-hercegovinai Kiseljakból érkezett testvérkapcsolati delegáció Mladen Andrlić Horvátország budapesti nagykövetének vezetésével.
A jubileumi napon a Sarlós Boldogasszony-kegytemplom ünnepi konferenciának is helyet adott. A szimpóziumon bemutatták azt az oktatófilmet, amelyet a helyi nemzetiségi Nakovich Mihály Általános Iskola és Óvoda diákjai állítottak össze a templom építéstörténetéről és legendájáról, majd pedig Ägidius J. Zsifkovics kismartoni megyéspüspök horvát nyelven bemutatta a horvát nemzet és a külhonban élő horvát nemzetiség Mária-tiszteletének történelmi súlypontjait. A kópházi származású Egresits Ferenc prelátus, kanonok, győr-bácsai plébános előadását „A kópházi Szűzanya oltalmában” címmel az előadó betegség miatti távollétében Mogyorósi Ányos ugyancsak kópházi származású tihanyi bencés szerzetes olvasta fel. Miután Johann Karall sopronkertesi (Baumgarten / Panjgrt, Ausztria) plébános, a Kismartoni Püspökség egyháztörténésze a Kópházáról elszármázott papok és szerzetesek névsorát és lelkipásztori tevékenységét vázolta, Egresits József, a kópházi Szent Kristóf zarándokegyesület vezetője mutatta be a helyi hívek zarándoklatainak történetét és jelenét. Az elhangzott és írásban beérkezett előadásokról a közeljövőben horvát és magyar nyelven kiadványt fog megjelentetni a helyi Horvát Nemzetiségi Önkormányzat.
Az ünnepi szentmise homiliájának kezdetén a kismartoni főpásztor az Egyház és a templom építésének folyamatáról elmélkedett. „Amikor az ember az Isten házát építi, három dolog mindig ugyanaz benne. Az első az alap, aki maga Jézus Krisztus: ő mutatkozik meg az Ige asztalán és az oltáron, amelyen az áldozat megújul. Amikor az Egyház megújításáról gondolkozunk, az Úr szavából és az Eucharisztiából kell kiindulnunk – az Úr jelenlétéből a mi életünkben, aki útravalónk és útitársunk. Sokan jöttek különböző ideológiákkal, mégis eltűntek, mert alaptalan volt a létük.” Másodikként az oszlopok lényeges voltáról elmélkedett. „Jézus Krisztus az apostolokra, mint oszlopokra építette fel Egyházát. Ahogy az ősi mondás tartja: ahol Péter, ott az Egyház. Ezek az oszlopok hitünk garanciái a történelem viszontagságai közepette, hogy valóban az igaz hitet hordozzuk. Segítenek bennünket, hogy az igaz úton haladjunk. Ma moderné vált nem az apostolokra hallgatni, hanem újfajta apostolokat választani: a televíziót, az újságokat és egyéb véleményeket. Az oszlopok viszont szükségesek számunkra a közösség fejlődése érdekében.” A templomépítmény harmadik pótolhatatlan összetevője a sok kis téglának az összekapcsolódása. Így folytatta: „Legyünk mi, hívek, ennek a közösségnek élő kövei, mert élő részvétel nélkül ez a szent hely csak múzeum marad.”
Prédikációjának második felében Ägidius J. Zsifkovics az Istenanya jelenlétének üzenetére is reflektált. „Nálatok Magyarországon tanultam meg a három ’p’ fontosságát: pálinka, pogácsa, palacsinta. Ma viszont másfajta három ’p’-t kötnék a lelketekre: ’poslušnost’, azaz odahallgatás, engedelmesség, amely az Úristennel való élő kapcsolat alapja; ’poslužiti’, azaz szolgálni, mint ahogy Mária a kánai menyegzőn figyelmes lélekkel sietett a szükséget szenvedők segítségére; ’pohoditi’, azaz meglátogatni – mint ahogy Mária, úgy mi is látogassuk meg embertársainkat, legfőképpen azokat, akikről már mindenki megfeledkezett, kilépve zárt világunkból szívünkben Krisztus örömét elvivén hozzájuk.”
A szentmise végén Mogyorósi Ányos tihanyi bencés atya, a Győri Egyházmegye Horvát Pasztorális Tanácsának vezetője mondott köszönetet a kismartoni megyéspüspöknek, a megjelent pap- és szerzetestestvéreknek, a gyalogos zarándokoknak minden fáradalmukért és az ünnepi zarándoklat előkészítésében és lebonyolításában résztvevők nagylelkűségéért. Ányos atya a többnyelvű hálaadás végén kiemelte: „Imádkozzunk azért, hogy ez a szent hely példát adjon arra, hogyan tudja és akarja az ember az ő felebarátjának anyanyelvét megtanulni és ezáltal jobban érteni, megérteni és jól szolgálni őt. Hiszen ahol megértés és odafigyelés van, ott van emberség és béke.”
A szentmisét és az azt követő szeretetvendégséget a kópházi tamburások zenei szolgálata gazdagította.
A hálaadó szentmise itt nézhető vissza:
Győri Egyházmegye Horvát Pasztorális Tanács
Fotó: Csepregi Tibor Photography
Győri Egyházmegye Sajtóiroda (km)
Koljnofski advenat je bio jako uspješan
U hodočasnoj crikvi Črne Madone u Koljnofu su subotu imali zadnju svetačnost u okviru Koljnofskoga adventa. U okviru nastupa folklorne grupe Koljnof s gosti su nažgali četvrtu sviću. Kolo predbožićnih koncertov je otvorio ženski vokalni sastav Biseri iz Unde.
Onda su slijedili nastupi glumca Stipana Đurića i tamburaškoga sastava Koprive iz Petrovoga Sela.
Srićni, da su mogli održati Koljnofski advenat
Ingrid Klemenčić, organizatorica koncertov i zamjenica predsjednice Hrvatske samouprave Koljnof je prem teških uvjetov pozitivno bilancirala ljetošnji Koljnofski advenat. Ov jako lip običaj nažiganja svić s koncerti je pred 16-imi ljeti bio pokrenuo Petar Mogyorósi.
Ingrig Klemenčić se veseli da su mogli opet održati Koljnofski advenat u domaćoj hodočasnoj crikvi. Lani je priredba zbog pandemije bila samo online. Pri svetačnosti su se držali sigurnosnih mjerov: gledali su na razmake, a pohodiniki priredbe su nosili maske.
Ljudi su bili željni uživih koncertov
Na početku nisu znali je li ćedu moći pozvati svoje prijatelje iz Hrvatske, iz Buševca i Gračana. Pokidob austrijanska grupa SUNDORA zbog lockdowna nije mogla doći, je uskučio glumac Stipan Đurić na drugu adventsku subotu. Konačno su mogli održati sve četire koncerte, tako Ingrid Klemenčić.
Pri zadnjem koncertu su sudjelivala i dica tretoga razreda osnovne škole Koljnof. Priredbe su bile jako dobro pohodjene. Domaćini su se veselili, da su mogli pohoditi adventske svetačnosti u domaćem selu i se tako pripraviti na Božić, je rekla Ingrid Klemenčić.
Jur po 16. put su priredili Koljnofski advenat
U Koljnofu jur od 2005. ljeta organiziraju svetačno nažiganje adventskih svić i predbožićne koncerte. Uz koncerte imaju od 2014. ljeta i otvaranje adventskih oblokov u selu, ko se more pogledati i u internetu.
Koljnofski advenat priredjuju fara Koljnof skupa s Hrvatskom samoupravom Koljnofa, koljnofskim hrvatskim društvom i s Mladimi Koljnofci.
