Sveti Martin / Szent Márton
Koljnof je jedna postaja Europskog kulturnog puta svetoga Martina. Put koji povezuje Panoniju s Galijom izgradjen je u spomen Martinu. Velikom europskom svecu, koji je rodio 316. ljeta/godine u Savariji (u današnjem Sambotelu/Szombathelyu) i postao je biškup varoša/grada Tours-a. Sa svojim dobrim djelima i postupcima je već 1700 ljet/godina uzor milostivim i solidarnim ljudima. Povijest Koljnofa potječe iz 13. stoljeća. Materinski jezik prvih stanovnika je bio nimški/njemački. Oko 1530. ljeta/godine umjesto starosjeditelja, koji su pobigli ispred turske najezde, doselilo se hrvatsko stanovničtvo, koje i dan danas čuva svoj jezik i kulturu. Stara župna crikva naselja je stajala na groblju. Poslije rušenja te stare, u centru sela je izgradjena današnja „mala crikva”posvećena svetom Martinu. Med poštovateljima Martina je iznimno interesantna crikva zbog posebno konceptuiranih zidnih slika Kazmera Wosinszkzja (1895-1967). Slikar je iz Martinovog životnog puta naglasak stavio na ono dogadjanja, kada je pojava Krista imala iznimno veliku važnost. Prvi dogadjaj je podjela plašta u Amiens-u, a drugi je smrt Martina, i njegovo uzvišenje. Na slikama se pojavljuje Sulpicije Sever, kroničar života svetoga Martina, odnosno sam slikar, Kazmer Wosinszky. Jedan dio likava nosi na sebi odjeću kasnijih razdoblja, s tim nam umjetnik naslućuje da poruka Martina vrijedi u svako doba.
Kópháza a Szent Márton Európai Kulturális Útvonal egyik állomása. A Pannóniát Galliával összekötő út Mártonnak állít emléket. Annak a nagy európai szentnek, aki 316-ban Savariában (a mai Szombathelyen) született, majd Tours város püspöke volt. Cselekedetei és tevékenysége révén közel 1700 éve ő az irgalmas és a szolidáris emberek példaképe. Kópháza története a XIII. századig vezethető vissza. Lakói az első évszázadokban német anyanyelvűek voltak. 1530 körül a török veszedelem miatt elmenekült németek helyére horvát lakosság érkezett, amely napjainkban is őrzi nyelvét és kultúráját. A település régi plébániatemploma a temetőben állt. Annak lebontása után épült fel a falu központjában a Szent Mártonnak szentelt mai „kistemlpom”. Márton tisztelői körében ezt a templomot különösen érdekessé teszik Wosinszky Kázmér (1895-1967) egyedi megfogalmazású falképei. A festő Márton pályájának arra a két eseményére helyezte a hangsúlyt, ahol Krisztus jelenlétének különösen nagy jelentősége volt. Az egyik az amiens-i köpenymegosztás, a másik Márton halála, majd az azt követő megdicsőülése, mennybe vétele. A képeken megjelenik Sulpicius Severus, a szent életének krónikása és maga Wosinszky Kázmér, a képek festője is. Az alapok egy része a későbbi korok öltözékét viseli, a művész ezzel jelzi, hogy Szent Márton üzenete minden korban érvényes.
